Akárcsak Udvarhelyszéken, a városban is jóval több szavazatot kapott az RMDSZ jelöltje, mint a korábbi államelnök-választásokon. Értékeltek a helyi vezetők.

A 2019-es romániai államelnök-választás első fordulója után tartott eredményértékelő sajtótájékoztatót Derzsi László, a szervezet városi elnöke, illetve Bíró Barna Botond és Sándor Barna, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke és ügyvezető elnöke.

Derzsi megköszönte annak a 12106 városlakónak, aki elment szavazni, hogy élt alkotmányos jogával. Az eredmények kapcsán kifejtette, a székelyudvarhelyiek 85%-a Kelemen Hunorra, az RMDSZ jelöltjére szavazott, ami teljes mértékben követi az udvarhelyszéki trendet, és ez a 10271 szavazat ezerrel több, mint 2009-ben és mintegy négyezerrel több, mint 2014-ben. „Az, hogy Székelyudvarhely megmozdult és élt a jogával, azt is jelenti, hogy az RMDSZ a városban is visszanyerte az emberek bizalmát, és ezt szeretnénk megköszönni a városlakóknak” – jelentette ki Derzsi.

Az udvarhelyi választókedv egyébként elmaradt az országos átlagtól, ami elmondható Udvarhelyszékre, de általánosságban a magyarlakta területekre is. A városlakók 38.5%-a járult az urnákhoz, legalábbis az aktuális választási névjegyzék adatai szerint. Derzsi szerint ez a névjegyzék igencsak elavult, hiszen összesen 31446 szavazásra jogosult állampolgárral számol, amit, ha összevetünk a 2011-es népszámlálási adatokkal, akkor nyilvánvaló a probléma, ám ezt egyelőre még nem küszöbölték ki a hatóságok, ami az eredmények torzításához is vezethet.

Székelyudvarhelyen Kelemen Hunor RMDSZ-es államelnök-jelölt 10271 szavazatot kapott, őt népszerűségben ugyan Klaus Iohannis jelenlegi államfő követi, ám a volt szebeni polgármester népszerűsége érezhetően csökkent, most 771-en szavaztak rá. A székelyudvarhelyiek körében a harmadik kedvenc jelölt Dan Barna volt (446 szavat), aki Viorica Dăncilă követ 214 szavazattal, majd Mircea Diaconu 120 érvényes vokssal.

Udvarhelyszéken a leadott szavazatok 88.44%-a az RMDSZ-t erősítette, Lövétén, Székelyvarságon, Kápolnásfalun és Oroszhegyen pedig kiemelkedően magas, 90% fölötti volt a Szövetség jelöltjének támogatottsága. Nem csak arányaiban, de a szavazatok abszolút számát tekintve is egyértelműen nőtt az RMDSZ támogatottsága, méghozzá több ezer szavazattal, úgy a 2009-es, mint a 2014-es államelnöki választáshoz viszonyítva. Mindazonáltal a megye mindhárom régiójában sikerült túlteljesíteni a kitűzött célt.

Bíró Barna Botond széki elnök úgy vélte, ez a szavazás azt mutatta meg, hogy az emberek bíznak az RMDSZ által felvázolt politikában és elképzelésekben, igaz, hogy olyan következtetéseket is le kell vonni, amelyek egy-egy településen kibuktak, mint például Újszékelyen.

„Ezen a választáson is sikerült eljuttatni azt az üzenetet a választókhoz, hogy a szavazatoknak tétje van, hiszen a politikában a szavazat erőt jelent, és egy magas részvételi arány a magyar közösség részéről azt az üzenetet továbbítja a többség felé, hogy nem vagyunk másodrendű állampolgárai az országnak” – elemzett az udvarhelyszéki elnök.

Sándor Barna szerint az a visszajelzés érkezett a választók részéről, hogy értékelik az RMDSZ által kifejtett munkát, úgy látják, hogy az elmúlt időszak sikeres munkáját azzal erősítik meg, hogy elmennek szavazni, és úgy szavaznak, ahogyan azt most tették. „Úgy látjuk, hogy a szolidabb kampány, a szigorúbb előírások és kisebb médiafigyelem ellenére is sikerült eljuttatni az információkat a választókhoz” – értékelte a kampányt az ügyvezető elnök.

A november 24-én esedékes második fordulóval kapcsolatosan a következő Szövetségi Állandó Tanácson fogalmazza meg véleményét az RMDSZ, ahol a választási teljesítményt is elemzik majd. Mindhárom RMDSZ-es képviselő hangsúlyozta, hogy az eredmények elemzésekor figyelembe kell venni, hogy a választói névjegyzék, ami alapján a részvételi és szavazati statisztikák készülnek, igencsak elavult, és frissítésre szorulna, de még így is figyelemre méltó, hogy Hargita megye idén már nem volt benne a sereghajtó három megyében a választáson való részvétel tekintetében.